Beszélgetés Czanik Ferenc restaurátorral
"Ezt csak hittel lehet csinálni"
Állványerdő fogad a győrszentiváni templomban. Magam elé képzelem, hogy a restaurátor a legfelső állványon a kupola alatt hanyatt fekve ecsettel a kezében a megrongálódott falfestményt javítja. Iskolai tanulmányi élményeim jutnak eszembe, mikor is Michelangelo a Szent Péter bazilika freskóit festi. A szentiváni restaurátor, Czanik Ferenc ugyan nem Michelangelo, ám a régi korok stílusába helyezkedik bele, mikor egy-egy templom megrongálódott freskóit, szekkóit javítja.

A restaurátorral természetesen nem az állványerdő legtetején beszélgetünk, hanem az oltár előtt nyilatkozik tevékenységéről, hitvallásáról. Szavaiból kiderül, kisgyermek korától a katolikus hitben nőtt fel, és hitét akkor is megtartotta, mikor mások kételkedtek vagy éppen önös érdekből hátat fordítottak. 1988-ban, 35 évesen kezdett a templomok restaurálásába. Előtte "csak" festett és tanított. Mióta a javító, felújító munkába kezdett, kevesebb képet fest, ám szavai szerint jobban kiteljesedett élete. Közel 5 évtizede, 1955-ben született Kapuváron. A tanárképző főiskolát Egerben végezte el rajz szakon, később az Iparművészeti Egyetemen szerzett diplomát. Szereti a gótikát, ám igazán a barokk a kedvence, ennek a mintázatát, díszítését kedveli, az avantgarde kissé távol esik tőle.

- Ön fest, nem is akármilyen színvonalon, mi vonzotta mégis egy hasonlóan komoly, ám alázatosabb, művészi munkához, a restauráláshoz? Az újat alkotás helyett miért helyezi előtérbe a már megteremtett, az idők során megrongálódott értékek helyreállítását?

- Úgy gondolom, e tevékenység legalább akkora munka, mint egy új alkotás létrehozása, hiszen a restaurálás során is saját magamat adom. Úgy gondolom, lélek, hit nélkül ezt sem lehet csinálni. Mindkettő, az újat alkotás és a régi korok megrongálódott festményeinek helyreállítása, alkotómunka. Nem lehet, nem szabad köztük különbséget tenni.

- Közel két évtizede templomrestaurálással foglalkozik. Változtatott-e lelkivilágán, életérzésén, a gondolkodásmódján, hogy hosszú évek óta szakrális térben dolgozik?

- Gyerekkoromtól a katolikus hitben nőttem fel, mégis azt mondom, a templomrestaurálás érzelmi, hitbéli többletet adott.
Ugyanakkor elmondhatom, hogy ezt a munkát hit nélkül nem lehet csinálni. Ha az ember nem érzi át - maradjunk az ön szóhasználatánál -, a szakrális tér fontosságát, jelentőségét, akkor bár technikai bravúrokra képes lehet, mégsem tud igazán sikeresen, a templomba betérő embereknek lelki többletet nyújtani. Vallom, nem elég szakmailag tökéleteset alkotni, hiszen hit nélkül csak rideg tárgyakat, hideg falakat állítanék helyre, melyek ennél többek.

- Szavai alapján úgy láthatjuk, munkáján átsüt a hit. Ad ez valami többletet?

- Feltétlenül! Hiszen nem csak a templomok restaurálásánál, de bármely műalkotás létrehozásánál is elengedhetetlen a hit. Kisugárzik az, hogy valaki lélekből festett egy képet, vagy csak úgy megcsinálta, amúgy tökéletes technikai tudással, nagyszerű kompozíciós érzékkel. Csak éppen nincs benne az alkotó lelke, amitől műalkotás lesz.

- Csak templomokat restaurál, vagy a régi korok más veszendőbe menő értékeit is megőrzi az utókornak?

- Csak templomokat újítok fel. Hogy miért? Igazán nem tudom megmagyarázni, talán csak annyit mondhatok, hogy én itt, e környezetben érzem jól magam.

- Többször említette, hogy a restaurálásba, a régi korok veszendőbe menő műemlékeinek a felújításában a saját egyéniségét is beleszövi. Látható ez?

- Természetesen minden felújításban benne van a saját gondolatvilágom, az egyéniségem, úgy érzem, ez már az én munkám is. Egyszerűen fogalmazva, az enyém, de a felújitásokat mindig úgy csinálom meg, lehessen látni, mi az eredeti és mi a pótlás.

- Tudna festményeket hamisítani?

- Biztosan, de soha nem tenném meg. Meggyőződésem, hogy modern alkotó le tudna másolni bármely képet, hogy első látásra nem derülne ki róla, hogy másolat, ám ennek nincs értelme, hiszen elveszne a képből az alkotó lelke és a kép eredetisége. Más dolog viszont, ha tönkrement értékeket kell javítani.

- A győri székesegyházban van egy freskó, mely a magyar szenteket ábrázolja. Határtalan öröm, a mennyei öröm érzése sugárzik a képről. Átérzi-e, ha ilyen freskót restaurál, ezt a felhőtlen, határtalan örömöt?

- ...nem tudom, mondanám, igazán számomra a hit belső boldogságot, örömöt jelent, hogy ez azután megegyezik e azzal a mennyországi érzéssel, amit egy ön által említett kép sugároz, nem tudom. Fontos, hogy a hit általi belső öröm meglegyen az emberben.

Czanik Ferenc néhány festménye:
  Domboldal
    Reggeli fény